Göncz Árpád: az amerikaiak készek beruházni nálunk
london politikai támogatást ígér
margaret thatcher tárgyalásai budapesten
„majd a magyarok is meglátják a különbséget...”
szabÓ barnabÁs felvÉtele
göncz Árpád köztársasági elnök közvetlenül az egyesült Államokból való hazatérése után rövid exkluzív interjút adott a népszabadságnak.
— kin ük úr! látogatása során milyen reményeket és milyen eset­leges aggodalmakat tapasztalt amerikai részről a magyarországi események alakulásával kapcso­latban?
— először is valami hihe­tetlen optimizmust érzek, amely azután, az embert ma­gát úgyszintén' optimizmussal tölti el. a múltkori látogatá­som óta erősen megnöveke deitt beruházási kedvet érez­tem. igen tekintélyes üzlet­emberekkel tárgyaltam, akik nagyon jelentős befektetése­ket akarnak magyarországon eszközölni. Ök messze túl van­nak már ez ügyben a tapoga­tózás stádiumán. nem pilla­natnyi haszonra törekszenek, hanem eleve számolnak azzal, hogy nyolctíz esztendő alatt nem térül vissza egy beruhá­zás: ők a keleteurópai jelen­lét és a későbbi előnyök érde­kében fektetnének be komoly összegeket ia magyar iparba. eat tapasztalni számomra na­gyon jóleső érzés volt. ugyan­akkor a privatizáció ütemét kissé lassúnak és vontatottnak találják, a törvényhozásnak e munkáját, amely lehetővé te­szi az akadálytalan együttmű­ködést.
— szóba kerülteke általános aggodalmak a térség helyzetével kapcsolatban?
— minduntalan felmerül­tek aggodalmak, nem annyira
a térség, mint inkább az egyes közép s keleteurópai orszá­gok belső életével kapcsolat­ban. a nacionalizmus jelensé­gének gyakoribb megjelenése és felerősödése volt az egyik olyan tényező, amelyre több ízben felhívták a figyelmemet. ezek a jelenségek aggasztják és nyugtalanítják az amerikai kormányzatot. a másik: több ízben találkoztam magyaror­szági antiszemita megnyilvá­nulások elítélésével.
a köztársasági elnök han­goztatta), hogy e kérdésekkel kapcsolatban semmiféle retor­zióról, nyomás lehetőségéről nem esett szó — egyszerűen annak adtak hangot, hogy az ilyen megnyilvánulásokat ne­hezményezik.
v. p.
*
az egyesült Államokból való elutazása előtt göncz Árpád az mtinek adott interjújá­ban kiemelte annak jelentősé­gét, hogy a legnagyobb usa cégek magyarországi képvise­letek felállítására készülnek. a magyar belpolitika negatív jelenségeiről szólva az anti­szemitizmus mellett szólt ar­ról is, hogy az egyesült Álla­mokban mély megdöbbenést keltett a trianoni emlékmű­vel kapcsolatos vita. „ha azt akarjuk, hogy jelen legyünk ezen a piacon és hitelünk le­gyen, ezeket a nagyon egész­ségtelen jelenségeket valami­lyen módon ki kell küszöböl­ni” — mondotta.
(diplomáciai tudósítónktól.)
politikai tárgyalásokban és protokolláris eseményekben egyaránt zsúfolt volt margaret thatcher brit miniszterelnök tegnapi programja. a vendég találkozott göncz Árpád köz társasági elnökkel. plenáris ülést tartott a két országnak a kormányfők által vezetett tár­gyalóküldöttsége is. margaret thatcher — immár férjével, denis thatcherrel együtt — lá­togatást tett a budapesti Ér­téktőzsdén, és magánvállalko­zókkal közösen vett részt a tiszteletére adott b??féebéden.
kora reggel raoul wallen berg szobránál helyezett el vi­rágot margaret thatcher, majd a hősök terén koszorúzta meg az ismeretlen katona sírját. ezt követően a parlamentben ültek asztalhoz a delegációk.
a tárgyalásokon részt vett lászló balázs kormányszóvivő is. tőle megtudtuk, hogy a brit kormányfőt nagyon érde­kelték a magyar gazdasági át­alakulás részletei. margaret thatcher megerősítette, hogy október elsejétől kezdődően el­törlik a vízumkényszert a két ország között. bejelentette, hogy a bbc szeretne hullám­hosszt igényelni magyar nyel­vű adásának magyarországi sugárzásához.
ez utóbbihoz antall józsef még egy kis türelmet kért, hi­vatkozva a sok kérelmezőre és a készülőben levő sajtó és te­lekommunikációs törvényre. a magyar kormányfő kiemelte.
hogy a privatizációs program­ból semmilyen formában sem rekesztik ki a külföldi befek­tetőket: akár 100 százalékban külföldi tulajdonú vállalatok is létrejöhetnek. csupán a kiske­reskedelem privatizációja je­lent kivételt, mert a' kormány ezzel elősorban a hazai kisvál­lalkozókat kívánja támogatni.
antall józsef brit támoga­tást kért a hazánk és az európai közösségek tárgyalá­sainak felgyorsítása érdekében.
hogy 1992 januárjáig aláírható legyen a társulási szerződés.
válaszában margaret
thatcher fenntartás nélküli tá­mogatást ígért. hozzátette, sür­getni fogják a brüsszeli appa­rátust. amely szerinte hajla­mos az időhúzásra. nagy britannia azt szeretné, ha a társulási szerződés szövegében benne lenne az a kitétel is, hogy ez csak az egyik lépcső­fok a magyarország teljes jogú tagsága felé vezető úton.
margaret thatcher megígér­te: hazatérve megvizsgálja,
miért olyan tartózkodóak a londoni city bankjai a hazánk­nak nyújtott hitelek terén. a cocomlista további kurtítá­sát sürgető magyar kérés ügyé­ben viszont türelmet kért, mondván, hogy a listán már csak a valóban legérzékenyebb, védelmi szempontból straté­giainak tekinthető tételek ma­radtak.
(folytatás a 3